Ahogy azt az előző részben írtam, egyelőre minden felsőbb cél nélkül, “csak a móka kedvéért”, szeretnék venni 500.000 Ft-nyi S&P 500 ETF-et. Ennek összesen annyi a célja, hogy kicsit tanuljak a tőzsdei befektetésekről élesben is.
Az 500.000 Ft már ott ül a befektetési számlán – már csak arra vár, hogy megnyomjam, az S&P500-at VÁSÁROLOK gombot. Ebben a cikkben leírom, hogy hogyan került oda a pénz és hogy ez mennyibe került eddig. Illetve azt is, hogy miért nem nyomtam meg (még) a gombot.
A KBC-t válaszottam
A brókercég kiválasztásával elég sokat szöszöltem. Főleg azért, mert azt sem tudtam, hogy ezeket eszik-e vagy isszák. Kicsit mélyebben beleástam magam a dolgoba és hát elsőre annyira jutottam, hogy rengeteg-rengeteg lehetőség van.
Kis olvasgatás után két prioritást jelöltem ki:
- biztonságban legyen a pénz (nagy szervezetnél legyen és biztosítva legyen)
- relatív olcsó legyen (havi díj és tranzakciós díjak), hiszen kis összegeket tologatok, nem akarom, hogy a tranzakciós díjak megegyék a profitot
Ha rá-guglizol találsz egy csomó összehasonlítást és leírást te is. (Pl. itt egy elég részletes 2019-es írás.)
Lényeg a lényeg, mindent egymás mellé rakva, én a KBC mellett döntöttem. Sokan ezt javasolják. Jól is néz ki. Nagy baj nem lehet belőle.
Bementem egy K&H-ba, nyitottam is egy KBC-s befektetési számlát. Majd hazamentem, és az elektronikus felületen nyitottam a KBC fiókomban egy TBSZ számlát is. Kész is!
Nézzük a költségeket!
Költségek
- KBC befektetési számlanyitás: ingyenes
- KBC befektetési számla havidíj: 300 HUF + 0.01% / hó –» 350 Ft / hó
- OTP-ből KBC-be beutalni 500.000 HUF-ot: 0.35% –» 1750 HUF (egyszeri)
- KBC-n belül HUF-USD konverzió díja: ~1% –» 5.000 HUF (egyszeri)
- KBC-n az S&P 500 vásárlási díja: (ekkora összegnél) €7 –» 2300 HUF (egyszeri)
- S&P 500 alap havidíj: 0.04% –» 200 Ft / hó
Kihagytam valamit? 🙂 (Ha igen, szóljatok!)
Összesítve.
Ha eredetileg OTP-ben van a pénzed (mint nekem) és KBC-be teszel át 500.000 Ft-ot, hogy S&P 500-at vegyél belőle, lesz:
- 9050 Ft egyszeri költséged, amikor beteszed
- és ~550 Ft-nyi havi költséged, amíg bent van a pénzed és él a számlád — ez éves szinten ~6600 Ft / év
(Illetve a kivétnek is lesznek költségei, de ebbe most ne menjünk bele.)
Cserébe, ha az átlagos 7-8%-os hozammal számolunk, akkor nagyon leegyszerűsítve kb. 35-40.000 Ft körüli profit jön ki eredményként éves szinten. (Nyilván ez egy elméleti érték csak, ráadásul itt kockázattal, alternatívköltséggel, kamatos kamattal nem számoltam.)
Miért nem fektettem még be?
Ahogy írtam, jelenleg ott áll az 500.000 Ft a KBC-s befektetési számlán, de nem vásároltam S&P 500-at belőle.
Ami elgondolkodtatott, az ez a videó volt (múltkor már linkeltem a király ausztrál pénzügyi podcast-et, ez az egyik műsorvezető Youtube-ján volt fent):
Röviden-tömören: Michael Burry egy olyan ember, akire érdemes figyelni. És ő azt mondja, hogy könnyen lehet, hogy most éppen egy passzív-befektetési buborék fújódik. Ez pedig hasonló tüneteket mutat, mint a 2008-as ingatlan-bubi. Az S&P500 meg pontosan egy ilyen passzív-befektetési alap. Ergó, nem okos dolog pont most bele tenni a pénzt.
Persze lehet, hogy Michael Burry téved. Meg az is lehet, hogy igaza van. Mindenesetre az tény, hogy szürreálisan jól megy még mindig az amerikai gazdaság, pedig már mindenki kongatja a vészharangot.
Szóval én a kivárás mellett döntöttem. Meglátjuk jó ötet lesz-e. 🙂
Te mit gondolsz? Ha van gondolatod, a zárt Biznisz Boyz Podcast FB csoportba is beteszem ezt a cikket — alatta pedig tudsz kommentelni a témában.
UPDATE: Végül vásároztam S&P 500-at 2019-10-31-én, konkrétan ebből 5 darabot €270.5 áron. Aztán 10 év múlva lehet értékelni ezt a döntést! ;-P
Erre tovább az 5. részhez, ahol már a 2020-as tőzsdei zuhanásról írok.
Tomi
