Megjegyzés: 2020 március 17-én hajnalban írom ezt a cikket. Értelemszerűen az akkor ismert tények és információk tükrében.
Megjegyzés 2: A cikk kevesebbet foglalkozik a koronavírussal — arról írnak úgyis elegen most — sokkal inkább annak a gazdasági és azon belül is a befektetési vonatkozására koncentrál.
Megjegyzés 3: Ezek nem befektetési tanácsok, hanem az én tapasztalataim. Van benne bőven vélemény (tehát nem tény). Mint mindent, amit a neten (és máshol olvasol), kezeld ezt az írást is kritikával.
Röviden, a sorozat előző részeiből kiderült:
- 2019-10-31-én “játékból” befektettem ~500.000 Ft-ot S&P500 indexbe
- Mindezt azért, hogy tanuljak élesben a tőzsdéről, akár egy óriási zuhanásból is.
- Ez a sorozat egy esettanulmány, betekintést ad abba, hogy miket tanulok, miközben befektetetek.
Nos… a zuhanás megérkezett. És ahogy az minden válságnál lenni szokott, olyan formában, ahogy arra senki nem számított. Nevezetesen a koronavírusról van szó — és az azzal járó általános és világszerte megfigyelhető bizonytalansággal, retegéssel és szorongással.
A vírus és a karantén gazdasági hatásai nagyon gyorsan kézzelfoghatóvá váltak. Minden leállt, az emberek sokkal óvatosabban költenek (kivétel WC-papírra — ahogy Bán András kolléga megfogalmazta podcast-jában), a cégek elkezdtek költségeket visszafogni — és ha még nem is tömegesen, de elkezdődtek az elbocsájtások.
Egyelőre nagyon a folyamat elején vagyunk és itt hadd jegyezzem meg, hogy a jelenlegi időszaknak a tőzsdén kicsit más a karakterisztikája, mint mondjuk a 2008-asnak volt:
Sőt ugye az előzmények is mások (10+ éves bikapiac)… szóval ugye ki tudja mi lesz. Lehet, hogy semmi — és minden gyorsan visszaáll a helyére.
De azért azt se lehet mondani, hogy nincs ok aggodalomra gazdasági szempontból…
Szóval senki sem tudja, hogy ténylegesen egy újabb világgazdasági válság kapujában állunk-e, de az biztos, hogy az elmúlt 10 évben most van erre a legnagyobb esély.
Mi történt a tőzsdén?
Néhány sorskegyelt részvény kivételével (pl. Zoom — a videókonferencia szoftver, ami felfelé ment) minden részvény és index meredek zuhanásba kezdett.
Mutatom az S&P 500-at (én abból vásároltam annó):
A grafikonon direkt azt az időszakot jelenítettem meg, amikor én vásároltam (2019-10-31-től). Ahogy látod, februárig szép és ütemes (már-már irreálisan erős) növekedés volt. Én 500.000 Ft-tal voltam bent a piacon, de már ezen is volt egy kb 50.000 Ft-os hozamom februárra. Aztán pár hét alatt ez hirtelen átfordult egy 60-70.000 Ft-os minuszba.
Ebben a cikkben csak 3 tanulságot szeretnék megosztani veled, amikre a 4. rész óta (és főleg az elmúlt időszakban) jöttem rá.
Tanulság #1
Bár furán fog hangozni, de leginkább a befektetés érzelmi oldaláról tanultam újakat.
Ha visszaolvasod az előző cikkeimet, látni fogod, hogy mennyire optimistán írok a befektetésekről. Már-már újongva írok és izgatottan várom bennük azt az időszakot, amikor végre elindul lefelé a piac. Kíváncsian vártam, hogy milyen érzés lesz végignézni és megélni, ahogy a befektetett pénzem szépen elsoványodik. Miket lehet tanulni? Milyen lehetőségek lesznek?
Ezt megfejelte még, hogy október és február között tényleg nagyon durva ütemben ment fel az S&P 500, így az én befektetésem is, ami csak tovább növelte a pozitívitást.
Ez az izgatottság azért átalakult bennem az elmúlt napokban és hetekben.
Az első váratlan tanulság számomra az volt, hogy egy ilyen mértékű gazdasági bizonytalanság (főleg ha egy egészségügyi bizonytalansággal kézenfogva érkezik) tényleg lehangoló. Függetlenül attól, hogy éppen téged hogyan érint. Persze hála az égnek a helyzet nem drámai, de ahogy sétálok az utcán, látom az emberek szemében azt a picike kis “de mi lesz ha” tekintetet, ami eddig nem volt ott. És ez azért nem jó.
Mindenki sebezhetőbbnek tűnik. Bár nem realitás még, de az emberek félnek, hogy elveszíthetik az állásukat vagy megbetegedhetnek — vagy mindkettő. És ha ez éppen téged el is kerül, akkor ugyanolyan rossz, ha családdal, barátokkal, közeli hozzátartozóval történik. De még akkor is, ha a szomszédoddal vagy pár haveroddal. Hiszen ami velük történik, az közvetve veled is történik — a környezeted a te hangulatodat is meghatározza.
Szóval mindez kicsit lehangol — és ez elkezdte átalakítani bennem a befektetéssel kapcsolatos képet is. Kicsit most azt érzem, hogy ha becsérelhetném a gazdaságban a “buy low” lehetőségeket egy általános “slow but stable/safe”-re, akkor megtenném. Persze mivel ezt nem tehetem meg, ezen kár is töprengeni.
Tanulság #2
Ha csak a saját befektetésemet figyelem, totálisan közömbös vagyok — jó értelemben. Lehet, hogy azért, mert az 500.000 HUF abszolút értékben nem nagyon sok pénz. Vagy azért, mert az első cikkben említett anyagokból jól megtanultam, hogy itt hosszútávon kell gondolkozni. (Illetve még az is segít, hogy van egy haverom, akivel pár havonta átbeszéljük a befektetés- és személyes pénzügyek témákat.)
De tényleg, maga a -20%-os esés nem nagyon érint meg… és ha ez -50% lenne, akkor ugyanígy volna.
(Ez azért is lehet, mert ez az 500.000 Ft az összvagyonomnak relatíve is egy kisebb szelete… Így érzésre amúgy maximum az összvagyonom kb. 20%–ig lennék komfortos ebben a helyzetben.)
Mindenesetre ez jó érzés. A befektetés egyik alapelve (főleg, ha tőzsdére fektetsz), hogy az érzelmeid ne határozzák meg a döntéseidet. Lehet érezni dolgokat, de a döntéseidet az előre meghatározott szabályok irányítják. Az én szabályom az volt, hogy beteszem a pénzt és nem veszem ki. 🙂 Ezt egyelőre elég stabilan hozom.
Az érzelemmentességnek van egy másik aspektusa is. Mégpedig az, hogy akármennyire lehangolóak is a hírek — ha már egyszer tőzsdézel — racionálisan figyelni kell a befektetési lehetőségeket is. (Már ha az embernek van éppen pénze rá.) Itt két fajta érzelem lehet az emberben:
- FOMO (félsz, hogy kimaradsz egy jó lehetőségből)
- félsz, hogy buksz
Természetesen mindkettő elég rossz tanácsadó.
Pár hónapja elolvastam a What I Learned Losing a Million Dollars című könyvet. A címe elég jól leírja, hogy miről szól. De a lényeg, hogy az emberünknek egy jó tanácsa van arra, hogy hogyan kerüld el az érzelem-alapú döntéseket a tőzsdén: csinálj beszállási + kiszállási szabályokat… és ezeket tartsd is be.
Az én beszállási szabályom így néz ki:
- S&P 500 vásárlás még 500.000 HUF értékben, ha 1700 alá esik az értéke. (Ez -50% a februári legmagasabb árhoz képest, szóval elég durva esés lenne.)
A kiszállási szabályom pedig ez:
- kb. 65 éves korodban szállj ki.
Ez egy szuper-óvatos befektetési stratégia, de nekem ez így pont jó — továbbra is, inkább a tanulásról szól ez nekem, mint a meggazdagodásról. Ha nem esik 1700 alá az S&P500, hát akkor kimaradtam. (És legalább örülök, hogy helyreáll a gazdaság és fellélegezhet a világ.) Ha 1700-ról (miután vásároltam) tovább esik mondjuk 700-ig, akkor meg remélem, hogy a következő 35 évben azért összekapja magát.
Tanulság #3
És végül az elmúlt időszakból ez az utolsó volt a legnagyobb és legváratlanabb tanulság számomra.
Maga az, hogy a tőzsdén ennyire érzelemmentesen meg tudtam tartani a buy & hold stratégiámat, rádöbbentett, hogy az üzletben (konkrétan a Data36-nál) is pontosan ugyanezt kell tennem.
Ahogy azt a podcast-ben már említettem, az elmúlt hetekben a blogom olvasottsága esett egy ~20%-ot. Ez még nem aggasztó, de lehet az előszele valaminek. Mellesleg meg bosszantó, hogy hiába dolgozok új cikkeken, nem nő, hanem csökken a forgalom.
Akárhogyis, az elmúlt 3 évben kitapasztaltam és kitanultam, hogy mi működik jól a Data36-nál: mit szeret és mire van szüksége a közönségemnek. 2020-ra, még év elején, összetettem egy jó tervet arról, hogy milyen stratégiákat fogok követni tartalomgyártásban, marketingben, termékkészítésben, projekt-kivitelezésben, önfejlesztésben, stb… És mostanra bízok magamban annyira, hogy még ha a piac rövidtávon nem is fogja visszatükrözni ennek a stratégiának a helyességét/helytelenségét, akkor is végigtoljam azt.
Lehet, hogy a bevételeim 2020-ban esni fognak (mint ahogy a tőzsde is esik néha), de a legrosszabb, amit tehetnék az az, hogy ezen aggódok. Éppúgy, ahogyan a tőzsdén sem figyelem minden percben az árfolyamokat és a híreket, a Data36-nál sem fogok összeomlani, ha az egyik KPI-om épp nem azt mutatja, amit elképzeltem. Tisztában vagyok azzal, hogy ez egy nem-átlagos gazdasági helyzet, de én ettől függetlenül csinálom tovább a dolgom és igyekszem minél több értéket adni a data science-es oktatóanyagaimon keresztül. Aztán ha nem is idén, de jövőre vagy azután ez úgy is kifizetődik.
Megjegyzés: persze ebben a fajta magabiztosságban óriási segítség, hogy az elmúlt években otthon tudatosan építettünk egy anyagi tartalékot, amihez szorult helyzetben hozzányúlhatunk... Illetve, hogy az életminőségünket (és személyes kiadásainkat) nem növeltük párhuzamosan a vállalkozásból jövő bevételekkel. Így egy kis visszaesés még (remélhetőleg) nem fog belevágni a családi kasszába.
Szóval a buy&hold elvvel elég jó párhuzamot tudtam vonni a Data36 esetében — és ezért félelem nélkül vágok neki a következő pár hónapnak.
A többit meg meglátjuk.
A koronavírus és annak biznisz-vonatkozásairól beszélünk többet a legújabb BB Extra részben is Adival és Attival:
A következő részig…
Úgyhogy ennyi volt mára. Ezeket szerettem volna megosztani veletek, hátha segít valakinek valamiben. Kommenteket továbbra is a zárt FB-csoportban a poszt alatt várom szeretettel.
UPDATE: itt a 6. rész, ahol megmutatom a portfóliómat (2021 áprilisában).
Addig is kitartást mindenkinek a következő hetekre, hónapokra!
Vigyázzatok egymásra!
Üdv,
Tomi
