Íme egy vendégposzt kedves hallgatónktól, Vadadi-Fülöp Csabától, aki produktivitási témában ír angol nyelven blogot, ahonnan elkértem az alább megjelent cikkét az egyik kedvenc témámról, a gondolattérkép/mindmapping készítéséről. A mindmapping rengeteget segített nekem a tanulásban – ahogy azt az életemről szóló adásban meséltem – a vizsgáimra való felkészülés során, és manapság jegyzetek készítésekor. A céljaimat és az életemet épp átszövő projekteket mindig egy elmetérkép/gondolattérkép formájában rögzítem, – és ahogy az alábbi cikk tippjei között is szerepel – könyvösszefoglalókat is így állítok össze magamnak. De szóljon a témáról Csaba posztja, aki rengeteg energiát tett ebbe a leírásba! Adi
Hét ok, amiért érdemes megtanulnod gondolattérképet (mind map) készíteni
Mi is az a gondolattérkép? Érdekel ez engem egyáltalán? Mit nyújt ez, amit más módszerek nem tudnak?
Bizonyára ezek a kérdések motoszkálnak a fejedben, kedves olvasó, és teljes joggal. Ebben a cikkben röviden bemutatom, mi is az a gondolattérkép vagy mind map, hogyan tudsz ilyet készíteni és mire tudod használni majd. Végezetül megosztok pár tippet esettanulmány jelleggel.
Kezdjük az elején: mi az a gondolattérkép? A gondolattérkép nem más, mint a gondolataid kivetülése papíron (vagy a képernyődön – ne félj, ezúttal nem jársz úgy, mint Neo a Mátrixban.). A módszer az ún. radiáns gondolkodáson alapul, vagyis azon, hogy a gondolatok nem listaszerűen születnek meg a fejedben, hanem csokorszerűen. Bizonyára tapasztaltad már, hogy ha listából tanulsz vagy listával dolgozol, az nem igazán kedvez a tanultak későbbi előhívásának, sem a kreatív gondolatok megszületésének. Pontosan ez a felismerés vezette Tony Buzan-t a hatvanas években a gondolattérkép koncepciójának megalkotásához.
A gondolattérkép Liam Hughes (Biggerplate) megfogalmazásában nem más, mint a hiányzó láncszem az oktatásban és az üzleti életben. És valóban, vannak olyan országok, ahol már iskolarendszerben oktatják a mind map technikát.
Lássunk neki a gondolattérképednek!
Először is gondolj egy problémára, ami régóta foglalkoztat. Megvan?
Fogj egy tollat és írd fel a problémát egy papírlap közepére. Ez lesz a központi gondolat, amire felfűzzük a gondolattérképedet. Minden gondolattérkép egy ilyen központi elemből és az abból kiágazó gondolatokból áll, akár egy fa lombkoronája. Minden elágazásnál találunk egy csomópontot, amelyből további ágak sarjadnak.
Nem kell hát mást tenned, csak szabadjára engedni a gondolataidat és papírra vetni őket. De immár nem listában gondolkozol, hanem ágakban. A buzani gondolattérkép áganként egy-egy szóval dolgozik, tehát ne írj mondatokat. Ha összetartozó kifejezéseket szeretnél megjeleníteni, ezt úgy teheted meg legkönnyebben, ha minden szót külön ágban ábrázolsz.
A következő lépés az, ami igazán függővé teszi az embert: a gondolattérképed életre keltése. Színekkel, ábrákkal, kontraszttal, dimenziókkal gazdagítod a művedet. Megtalálod a kapcsolatot az egyes gondolatok (ágak) között, összekötöd az összetartozó elemeket, jegyzetet fűzöl az anyaghoz. Ettől lesz a gondolattérképed egyedi és csak a tiéd. Minden gondolattérkép személyes, annak mond a legtöbbet, aki megalkotta.
Ma már többnyire mindenki valamilyen szoftveres megoldást használ a gondolattérképek előállításához. Ennek előnye gyorsasága mellett az, hogy lényegében minden számítógép által támogatott objektumot csatolhatsz a térképedhez: fájlokat, ikonokat, képeket, megjegyzéseket, linkeket, de még hangfájlokat is.
Mielőtt megijednél, hogy újabb szoftvert kell vásárolnod vagy elsajátítanod, van egy jó hírem: a mind mapping szoftverek száma zavarba ejtő és számos ingyenes verzió is elérhető. Technikai értelemben két ujjadra lesz szükség: az egyikkel a Tab billentyűt, a másikkal az Entert kell nyomogatni. Előbbivel új ágakat, utóbbival pedig testvérágakat hozhatsz létre, illetve nyugtázhatod a jegyzeteidet. (Bocsánat, ezzel nem a kedves olvasót kívánom degradálni, csak szemléltetni szeretném a dolog egyszerűségét.)
Lássuk tehát az esettanulmányokat.
-
Brainstorming (ötletroham, ötletbörze)
A brainstorming elnyúzott fogalom manapság: sokan csinálják, sokan azt hiszik, hogy azt csinálják, de hányan használják ehhez a gondolattérkép eszköztárát?
Pedig a gondolattérkép különösen hatékony eszköze az ötletbörzének. A gondolattérkép ötletserkentő hatásának felismerése vezette Buzan-t a technika megalkotásához és népszerűsítéséhez. A gondolattérkép segít megtalálni a kapcsolatot az egyes pontok között és holisztikus képet nyújt a megoldandó problémáról.
Ha tehát legközelebb valaki brainstorming gyűlésre hív, akkor próbáljátok ki az ötletek gondolattérképen való megjelenítését. Ez segít majd megtalálni a kapcsolatot az egyes ötletek között és talán távlatokat nyit a közös gondolkodásban. (Az XMind nevű szoftver például brainstorming funkcióval is rendelkezik.)
-
Projektmenedzsment
Bár vannak sokkal szofisztikáltabb projektmenedzsment megoldások, a gondolattérkép mégis hasznos lehet, de kiegészítésképpen vagy a projekt tervezési fázisában mindenképpen. Előnye a többi módszerrel szemben egyszerűsége és átláthatósága.
A legújabb mind mapping szoftverek ma már rendelkeznek naptár integrációval, feladatkezelővel vagy éppen Gantt diagram funkcióval. Ezek alkalmasak akár valódi projektmenedzsmentre is.
-
Könyvismertető
Mivel többnyire hatékonysági és üzleti könyveket olvasok, elengedhetetlen számomra, hogy ezekből tanuljak. Ezért aztán minden ilyen könyvből készítek magamnak egy vázlatos könyvismertetőt, ami segíti felidézni az olvasottakat.
A gondolattérkép itt is csodás fegyver: elősegíti a vizuális tanulást és az ismeretek későbbi előhívását. De ne gondold, kedves olvasó, hogy a könyvismertető pusztán egy tartalomjegyzék. Sokkal több annál. Minden könyvismertetőben ott rejlik az olvasó egyéni világképe és éppen ez az, ahol megjelenik a gondolattérkép kvintesszenciája.
-
Tartalomkészítés
Igényes tartalmak készítéséhez – legyen az egy blogposzt, tudományos vagy ismeretterjesztő cikk – szükséged van egy vázra vagy template-re, amire felfűzöd a sztorit. Ilyenkor hű társad lehet a gondolattérkép: jómagam először egy gondolattérképen állítom össze a cikkeim vázlatát, amit aztán bemásolok egy Evernote template-be és csak utána kezdek neki az írásnak.
-
Célállítás
A célállításnak mára külön irodalma van, amelyet itt nem tudok érinteni, de Michael Hyatt kulcsfigurája e területnek. Talán meglepő módon, de itt is hasznát vesszük a gondolattérképnek. Már csak azért is, mert szakértők szerint tanácsos minden reggel átolvasni a céljainkat, hogy azonosuljunk azokkal. Egy gondolattérkép pedig könnyen áttekinthető és valódi élmény a szemnek (ha követted a bevezetésben írtakat).
-
Jegyzetkészítés
Akármilyen furcsa is, a gondolattérkép kiválóan alkalmas jegyzetek készítésére, legyen szó egy kurzusról vagy egy megbeszélésről.
Lássunk egy példát: a megbeszélés napirendje gondolattérkép formájában is születhet, amit aztán meg lehet küldeni a meghívottaknak tájékoztatásul, majd a megbeszélésen ez alapján lehet haladni a napirenddel.
Az angolóra sem nélkülözheti a gondolattérképet, hiszen a tanultak rendszerezését, perspektívába helyezését és későbbi előhívását messzemenően támogatja kedvenc módszerünk. Mi lenne, ha bevonnád osztálytársaidat és tanárodat is?
-
Tanulás
Ez szorosan összefügg az előbbi ponttal. Akár már az órán is elkészítheted a gondolattérképedet vagy később a jegyzeteid alapján. Már önmagában a gondolattérképbe való átültetés, mint aktus is segít felfedezni a tanultak közötti kapcsolatokat és így segíti a tananyag elmélyítését, különösen akkor, ha használod a bevezetésben tárgyalt technikákat.
Egy kis inspirációnak összeállítottam egy listát, mire is használtam eddig a módszert (a nyomatékosítás kedvéért szándékosan használom a gondolattérkép kifejezést minden tételnél):
- Gondolattérkép napirendhez
- Gondolattérkép rendezvényszervezéshez
- Gondolattérkép projektmenedzsmenthez
- Gondolattérkép ütemtervhez
- Gondolattérkép ügyfelek számára (útmutatóként)
- Gondolattérkép szerződésmódosítások áttekintéséhez
- Gondolattérkép blogposztok írásához
- Gondolattérkép termékek összehasonlításához (és döntéstámogatáshoz)
- Gondolattérkép ötletbörzéhez
- Gondolattérkép munkafolyamatok szervezéséhez
- Gondolattérkép reformjavaslatokhoz
Következtetések
Láttuk, mi is az a gondolattérkép, hogyan lehet elkészíteni és milyen felhasználási területei vannak. Valójában csak a fantáziád szabhat határt a gondolattérkép adta lehetőségeknek. Itt az ideje azonban, hogy picit beszéljünk a módszer buktatóiról is.
Az interneten mind mapping szoftverek tárháza várja a felhasználókat. Nincs is ezzel semmi baj egészen odáig, ameddig nem válik szokássá, hogy minden héten új szoftverrel kísérletezel, keresve a neked valót. Ilyen nincs! Ezt el kell fogadni, tudni kell kompromisszumot kötni. Legjobb, ha kipróbálsz 2-3 ilyen szoftvert, majd elkötelezed magad valamelyik mellett.
A másik gyakori hiba, hogy kiéled a kreativitásodat a gondolattérkép szerkesztése közben, de közben nem haladsz az adott projekttel. (Mindkét hibába többször beleestem magam is.) Vannak olyan pillanatok, amikor egy egyszerű lista jobb szolgálatot tesz, mint egy ékeskedő gondolattérkép. Egy komplex gondolattérkép néha nehezen konvertálható konkrét feladatokká, ezért tanácsos a feladatokat valamilyen formában (pl. feladatkezelő, naptár) számon tartani, illetve a projekt előrehaladását a gondolattérképen dokumentálni. Számos szoftver támogatja ez utóbbi funkciót.
Végezetül ismertetnék néhány mind mapping szoftvert, amelyet volt szerencsém kipróbálni:
- iThoughts – igényes szoftver, kiváló funkciókkal, kedvező áron
- XMind – első ránézésre talán picit „old school” és lassú, de ingyenes és minden igényt kielégít
- MindMeister – a legnépszerűbb online eszköz
- iMindMap – Tony Buzan saját szoftvere kétségkívül impozáns és gazdag funkciókkal bír
Jelen cikk a blogomon megjelent angol nyelvű írás átdolgozott változata. Az eredeti cikk színes ábrákkal itt érhető el.
Ha jobban el szeretnél mélyedni a témában, ezeket az oldalakat ajánlom még:
- Tony Buzan weboldala (a módszer szülőatyja)
- Mind mapping software blog – hasznos tippeket találsz itt a módszerről
- Biggerplate – ha gondolattérkép mintákat, képzéseket keresel
Ajánlott irodalom:
- Buzan, Tony, and Barry Buzan. The Mind Map Book: Unlock Your Creativity, Boost Your Memory, Change Your Life. Pearson Education Ltd, 2010.
Bio: